FŐOLDAL RÓLUNK HÍREK
ESEMÉNYEK
  ÚJDONSÁGOK ÜZENŐFAL
 
Újdonságok
Nyirő József: Kopjafák

Nyirő ebben az életművében is kiemelkedő jelentőségű, olvasmányként pedig lebilincselő kötetben ugyan a székely temető kopjafáit faggatja letűnt korok hajdani embereinek sorsáról, de valójában nagyon is az élők számára keresi a zűrzavaros idők „buja növényzetében" a jövendőbe vezető utat.
Sokat elmond jelenünkről, hogy e kutakodás - az egyébként időtálló esztétikai hozadékán túl - ma sem érdektelen számunkra.

tovább
Nyirő József: Jézusfaragó ember

Amikor Nyirő József 1924-ben, az ismeretlenségből előlépve, leteszi a Jézusfaragó ember c. novelláskötetét a magyar olvasóközönség asztalára, nem sejtheti, hogy olyan kötetet tett le e sokat látott "asztalra", amelyet majdan többen a nyirői életmű csúcsának tartanak...

tovább
Nyirő József: Isten igájában

Hargithay József papnövendék már a regény első lapjain megrázó vallomást tesz, miszerint nem a várható anyagi előnyökért akar pap lenni, „hanem értük, a mezítlábasokért, rongyosokért, a föld barmaiért, akik reménységükben minden karácsonykor szájuk leheletével melengetik Jézuska lábait, és elalszanak a templomban, mert végre egy kis pihenéshez jutottak."

tovább
Nyirő József: Íme, az emberek!

Nyirő Józsefet és feleségét a második világháború végén, 1944-45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele.Íme, az emberek! című, 1951-ben közreadott regényében menekülésének történetét és a menekülttábor életét írta meg, megrázó szavakkal festve le a hontalanoknak azt a seregét, amely vajmi kicsiny reménnyel készült otthont találni az emigrációban.

tovább
Nyirő József :Halhatatlan élet

Miről is szól Nyirő József újólag megjelent regénye? Az első fele arról, hogy a házasulandó korba ért Bojzás Küs Dani egyszer csak - apja biztatására - felfedezi magában a férfiút, és elhatározza, hogy megnősül. Ez első pillantásra nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak, második pillantásra pedig kiderül, hogy nem is az. Hát belevág.

tovább
Nyirő József: Az én népem

Nyirő József a harmincas évek mozgalmas, megpróbáltatásokban nem, de egyebekben igencsak szűkölködő székely világát tárja elénk e regény lapjain, s ad nem mindig megnyugtató választ fenti kérdéseinkre.
Azt mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a történet nem kitalált, mindennemű hasonlóság a valósággal (esetenként napjaink valóságával is) nem a véletlen műve…

tovább
Nyirő József: Az elszántak

Nyirő alaptézise, elbeszéléseinek kiindulóhelyzete ezúttal is az, hogy az Isten által oly jónak, nemesnek teremtett székelységet a kemény-kérlelhetetlen történelem folytonos megpróbáltatásoknak teszi ki, egy-egy hősének olyan sorscsapásokat kell elszenvednie, amennyit szerencsésebb nemzetek generációk alatt sem élnek át. Egy helyütt azt írja Nyirő: „Az emberek dolgoztak, küzdöttek, szerettek, sírtak, éheztek, fáztak, káromkodtak, imádkoztak vagy tömlöcbe mentek a változatlan élet szeszélye szerint. Mindennap elestek, mindennap feltámadtak."

 

tovább
Nyirő József: A sibói bölény

Két ember áll a küzdőtéren, két sokra hivatott férfiú. A sors szeszélye folytán egymás ellenfeleivé válnak, ám személyes összecsapásra mégsem kerül sor közöttük, hiszen a társadalmi ranglétra más-más grádicsán állnak. Egyikük egy hatalmas birodalom teljhatalmú ura, másikuk mindössze egy tartomány kis birtoka fölött rendelkezhet. Kegyelmi pillanataikban mindketten érzik, hogy a másik jót akar, de a ráció nem hajlik meg az érzelmek súlya alatt. Egyikük egy letűnt kor szellemével, megcsontosodott szokásrendjével vívja küzdelmét, a modernizáció, a túlélés érdekében, a másik önmagával és ellenfele rendelkezéseivel, ugyancsak a túlélés érdekében. Az egyikük II. József, a másik Wesselényi Miklós, „a sibói bölény”. A tét nagy: a birodalom átmentése az új korba, melynek vészes széllökései folyamatosan érkeznek Párizs irányából, az elnyomottak terheinek enyhítésével, rendteremtéssel egyfelől, Erdély önállóságának megtartása, illetve az újra felfedezett magyar nyelv megóvása a megsemmisüléstől másfelől.

tovább